Forgatja a nagyi kezében a kötőtűt, lesi a kötésmintát, és „emberi számítógépként” serénykedik unokája rugdalózóján, veje pulóverén, lánya kardigánján. A világ egyik legnépszerűbb hobbiját vele együtt rengetegen űzik. Ők valamennyien egy programot olvasnak vagy írnak munkájuk során.

Úgy, hogy a programozás, a programnyelvek nem olyan rémületes és elvont dolgok, mint azt gondolnánk. Egy sima, egy fordított, szemek különböző sorrendű egymás után fűzése, a sorok elején megnyitjuk, a végén lezáró jelzés. A kötés olyan, mint a kódolás. 

Látod ezt itt? 

* K2, p2, 2/2 LC; rep a *, vége k2.

Ez egy sor kötésminta. Mennyiben különbözik ez mondjuk egy html program nyelvétől? Csak a jelekben. Egy sor olyan utasítást látsz, ami jelzi, hol a minta eleje, hol a vége, és közben mi történjen. Csak ezt a kódot nem egy gép, hanem a két kéz és a bennük csattogó kötőtűk hajtják végre.  

Kombinálva a kódsorokat (magyarul kötésmintát) létrejön egy mintás sál vagy pulóver. Ebből is látszik, a programozás nem valami elvont, ijesztő tudomány, csupán a logikus lépések egymásutánisága, ahol egy utasítás egy lépéssel visz előre. Nem nagy ördöngösség.

Bár egyre többen vannak, akik az életüket is alig tudják elképzelni számítógép vagy okostelefon nélkül, mégis nagyon kevés nő akad, akit a munkája is ehhez a világhoz köt. Ma a BME-s informatikushallgatók alig öt százaléka nő, és kevesebb, mint két és fél százaléknyi nő foglalkozik hivatásszerűen információtechnológiával. Tízből kilenc informatikus férfi. Itthon. A számítógépektől és a programnyelvektől sok nő idegenkedik. Alaptalanul.

Ismerősünk, Márta férje, programozó. Nemzetközi munkahelyén naponta dolgozik együtt programozó nőkkel, közülük egy sem magyar. Márta, felbátorodva a tényen, hogy léteznek elismert női programozók, négy gyereke mellett határozta el, hogy programozást fog tanulni. Otthonról. Mivel angolul elég jól tudott, addig keresgélt, míg rátalált a Coursera nemzetközi képzéseire, és belevágott. Online tananyagokat kapott, melyeket szabadidejében, többnyire este, éjjel dolgozott fel, és a vizsgákat is online tudta teljesíteni. Sikerrel. Szép lassan, a többi hallgatóval megbeszélve a nehezebb részeket, lépésről lépésre haladt előre, már három ingyenes tanfolyamot végzett el, és egyre képzettebb. Így mesél minderről:

„Kezdetben csak arra gondoltam: kipróbálom, milyen programozni. Átlagosan jó matekos voltam gimnáziumban, teli voltam félelemmel, hogy ennyi nem lesz elég hozzá, nem fog sikerülni. Hatalmas élmény volt már azt is megtapasztalni, hogy a tanítási stílus mennyire éltető, minden arra megy ki, hogy az anyagokat megtanuljam, a tanárok biztatnak, a feladatok rávezetnek a megoldásokra. Mostanra már biztos vagyok benne, hogy nekem is van keresnivalóm ebben a szakmában. Egy több tanfolyamból álló fizetős képzésre is be mertem nevezni, és úgy tervezem, hogy két év múlva programozóként fogok állást keresni. Ha már leülhetek egy gép mellé, bizonyítani fogok.”

Az informatikai ágazatban brutális munkaerőhiány van. Kifejezetten hiányoznak a nők az iparágból. Miért? Szerintünk az előítéletek miatt. Sok lányt fiatalon eltántorítanak attól, hogy hasonló „férfias” területre tévedjen. Férfias terület? Láttuk, hogy nem az. Viszont pénzes. Emellett nagyon fontos, hogy az IT-szektor alkalmazottként is rugalmas munkakörülményeket tud kínálni. Nem véletlenül dolgoznak tömegesen nők ezen a területen a közel-keleti országokban és Indiában. A munkakörülmények még a nagycsaládos életformával is könnyen összeegyeztethető távmunkát, részmunkaidőt kínálnak az ágazatban jó fizetésért. Itthon mégis nagyon kevés a nő az iparágban. Amint megbecsült és jól fizetett szakma lett, megjelentek a férfiak, és ma már alig találni nőket a területeken. Annak ellenére van ez így, hogy alkalmazottként is nagyon jó életpályát nyújthat a szektor, de vállalkozóként sem utolsóak a benne rejlő lehetőségek. Elég, ha az itthon talán mindenki által ismert Meskára gondolunk, de eszünkbe juthatnak a magyar lányok, akik a világ legjobb robotépítői.

Csakúgy, mint a kötésnél, a programozásban is a részletekre kell odafigyelni. Precíz munkát igényel. Egy kihagyott szem, egy plusz hurok és az egészet vissza kell fejteni. Türelem, alaposság, odafigyelés. Sima liba. Akkor miért nincs több nő az informatikában? 

Kipróbálnád, milyen programozni?

Itt megteheted, csak aztán bírd abbahagyni!

Forrás:  http://www.nlcafe.hu/ezvan/20141016/programozas-nok-realtudomanyok/