Jó tanácsok kézimunkázóknak!

A kézimunka napjainkban reneszánszát éli.A kézi kötés,különböző népi hímzések,modern belső berendezések szépítő elemei,mind igen korszerűek,szépek és értékesek.
Sokan hódolnának e kellemes,idegnyugtató,hasznos időtöltésnek,,,hobbinak",hiszen,megvan hozzá a kézügyességük,türelmük,fantáziájuk,de gyakran van egy bökkenő,mégpedig az,hogy igen sokan hamar elfáradnak kézimunkázás közben.-Mi lehet ennek az oka?-Rendszerint az,hogy helytelenül helyezkednek el,vagyis természetellenes testhelyzetben igyekeznek kézimunkázni.
A természetellenes testhelyzet huzamosabb ideig semmiképp sem  kellemes,és  főleg nem egészséges.Az erőltetett  helyzettől gyakran görcsösen megfeszül 1-1 izomcsoport,vagy egy erősen igénybevett ízület.Így azután a kézimunkázás igen hamar kínossá,fárasztóvá válik.-Hogyan segítsünk magunkon?
Először is vizsgáljuk meg,hogy megfelelően vannak-e biztosítva a külső feltételek!Milyen az ülőalkalmatosságunk és az asztalunk.Jó helyen van-e a világítás stb.?
Kezdjük a legfontosabbal,a székekkel.
Bármilyen furcsán hangzik is,minél kényelmesebb,puha fotelban is ülünk-hosszabb ideig tartó kézimunkázás közben-,annál  hamarabb fáradunk el.Oka az,hogy a túl puha ülőalkalmatosság nem egészséges a hátgerincre és így a törzs izomzatára sem,sőt a helyes légzésnek sem kedvez.Legideálisabb a méretünknek megfelelő támlásszék,esetleg karszék,melynél a láb kényelmesen nyugszik a talajon,mégpedig úgy,hogy a comb az alsó lábszárral kb. derékszöget zár be.A túl alacsony szék kényelmetlen és főleg az érrendszer szempontjából egészségtelen.Ugyanis a térdhajlat és a comb táján fontos erek helyezkednek el,és a tartós rossz testhelyzet érrendszeri elváltozásokat okoznak.A túl magas szék is kényelmetlen és egészségtelen ortopédiailag is.Ha alacsony a szék tegyünk egy kemény párnát magunk alá,ha túl magas,úgy helyezzünk egy zsámolyt a talpunk alá.-A hátat,derekat olyan szék kíméli a legjobban,melynek háttámlája alkalmazkodik a hát vonalához.Ehhez azonban szükséges,hogy az ülőke mérete is megfelelő legyen,vagyis mélysége,combhosszúságú.Ha nincs ilyen székünk,tegyünk egy kemény párnát a derekunk mögé,és hátracsúszva jól támasszuk meg a derekunkat.Ugyanis,ha derekunk nem támaszkodik megfelelően,úgy felsőtestünk egész súlyát mindennemű segítség nélkül magunknak kell tartani.Ez bizony gyorsan elfáraszt.
Időnként változtassuk kissé lábunk,térdünk,sőt felsőtestünk tartásán is,mert ez kedvez a vérkeringésnek és kellemes,lazító hatású.
Ha olyan kézimunkát csinálunk,melyhez asztal szükséges,úgy ügyeljünk nagyon arra,hogy az asztal megfelelő magasságú legyen,és ne legyen távol a székünktől.
Vállunkat sohase húzzuk fel munka közben,mert ez nemcsak fárasztó,de egészségtelen is.A nyak,a váll és a kar görcsös megfeszítése fájdalmas elváltozásokhoz vezethet e testrészeknél.
-Ha a karunk hamar kifáradna,próbáljuk karszékben dolgozni,ha a munka menet ezt megengedi,így a könyök,esetleg az alkar támaszkodása útján némiképpen súlytalaníthatjuk karjainkat.Persze nem mindegy,hogy a karfa milyen magas.Mind a túl magas,mind a túl alacsony karfa kényelmetlen és megnehezíti a munkát.
Az sem mindegy,hogy milyen távolra tartjuk magunktól a munkadarabot-a helytelen távolság a szemnek is igen fárasztó,megerőltető.
Végül a kéztartásról is néhány szót.
kezünk,csuklónk,ujjaink,éppúgy,mint testünk többi része,legyen mindig természetes helyzetben.Izmainkat,ízületeinket ne erőltessük feleslegesen.Lazán,könnyedén tartsuk például a horgolótűt,kötőtűket.(Lehetőleg korszerű könnyű és rövid kötőtűt használjunk.)Így megkíméljük kezünket,ujjainkat a görcsös,fárasztó elmerevedéstől.Különösen,ha időnként lazító ujj-és csuklómozgatást végzünk.
Ha mégis elfáradnánk kézimunkázás közben,úgy frissítsük fel magunkat egy könnyű lazító tornával.Szánjunk rá időt,megéri.Biztosan kellemesebben fogjuk érezni magunkat,folytatva a kézimunkázást.
1.gyakorlat:Ülőhelyzetben végezzünk laza fejforgatást jobbra,majd
                    balra kezdve.
2.gyakorlat:Forgassuk meg vállainkat nagyon lazán,elölről 
                    hátrafelé haladva.
3.gyakorlat:Álljunk fel terpeszállásba,emeljük karjainkat oldalt
                    vállmagasságba,majd keresztezzük mellkasunk előtt.
4.gyakorlat:Állva zárjuk össze lábainkat,és végezzünk páros
                    karkörzést,elölről hátrafelé haladva.
5.gyakorlat:Állva,zárt lábakkal nyújtsuk karjainkat a magasba.
                    Lazán lendüljünk törzsünkkel előre,míg karjaink
                    hátunk mögé kerülnek,majd emelkedjünk ismét a 
                    a magasba.Az egész lendület alatt a térd,a gerinc,a
                    nyak nagyon laza,elengedett!
A gyakorlatot tetszésünk szerint bizonyos időközönként ismételjük meg és kössük össze intenzív kilégzéssel és belégzéssel,lehetőleg jó levegőn.

Iványi Márta:Gyakorlat indul (Edző-és gyógytorna )című könyvéből.

Forrás: fürge ujjak magazin Ősz-Tél '88-89,